Veszélyes árunak nevezzük azokat az áruféleségeket (anyagokat és tárgyakat), amelyek a szállításuk során tűz- és robbanásveszélyt, egészségkárosító (főként maró, mérgező) hatást vagy környezetkárosító tulajdonságokat hordoznak, s amelyeket ilyenként azonosít valamely közlekedési ágazat veszélyes áru szállítási szabályzata. Már több mint 50 éve, 1957-ben Genfben jött létre, Magyarország 1979-ben csatlakozott az ADR-hez. Az 1979. évi 19. törvényerejű rendelettel került be a magyar jogrendbe. Belföldi szállításokra történő alkalmazását a 61/2013. (X. 17.) NFM rendelet írja elő.
A veszélyes árut szállító járműveket meg kell jelölni, aminek az eszköze a veszélyt jelző (narancssárga) táblák. Az ADR szerint ennek két fajtája van: a szám nélküli (sima) veszélyt jelző tábla és a számos veszélyt jelző tábla. Szerepük egyrészt az, hogy figyelmeztessék a közlekedés többi résztvevőjét, hogy a jármű veszélyes rakománnyal közlekedik, másrészt a katasztrófa elhárító egységeknek a megfelelő információ biztosítása.
A veszélyek miatt illetéktelen nem nyithatja fel a csomagolást! Ezért a veszélyes anyagot tartalmazó küldemény csomagolására elhelyezett jelölésekkel, úgynevezett bárcákkal hívják fel a figyelmet a küldemény veszélyes tulajdonságára. Meghatározott esetekben a járművekre is el kell helyezni ezeket a jelöléseket, mint például a tartányos járműveken, mert itt a tartány az anyag „csomagolása”.
Az egyes közlekedési ágazatok veszélyes áru szállítási szabályzatai:
- Közúton: ADR (a francia „Accord européen relatif au transport international des marchandises dangereuses par route”, azaz Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodást jelenti)
- Vasúton: RID
- Belvízi közlekedésben: ADN
- Tengerhajózásban: IMDG kódex
- Légi közlekedésben: ICAO TI / IATA DGR