ÁLLATI EREDETŰ MELLÉKTERMÉK ELSZÁLLÍTÁSA, ÁRTALMATLANÍTÁSA
Állati eredetű melléktermék
Állati mellékterméknek számít a 1069/2009/EK rendelet alapján minden olyan állati hulladék, mely az állatok teljes teste vagy testrészei, állati eredetű termékek, vagy más állatokból nyert termékek, amelyeket nem emberi fogyasztásra szántak.
Élelmiszer fogalmába tartozik a 178/2002/EK rendelet 2. cikke alapján minden olyan feldolgozott, részben feldolgozott vagy feldolgozatlan termék, amelyet emberi fogyasztásra szánnak, illetve amelyet várhatóan emberek fogyasztanak el.
A 142/2011/EU rendelet értelmében élelmiszer-hulladéknak minősülnek az éttermekben, vendéglátó ipari egységekben és konyhákon, a központi konyhákat és háztartások konyháit is beleértve- keletkező valamennyi élelmiszer hulladék, a használt sütőolajjal együtt.
A húsipari melléktermékekhez soroljuk a hús, hal és egyéb állati eredetű élelmiszerek előállítása és feldolgozása során keletkező, fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyagokat, illetve a romlott, lejárt szavatosságú húskészítmények is. Ezeket az állati eredetű hulladékokat szakszerűen kell kezelni.
A tejipari melléktermékek körébe soroljuk az előkészítés és feldolgozás során keletkező, fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan tejipari melléktermékeket, illetve a romlott, lejárt szavatosságú, vagy egyéb okból forgalomba nem hozható tejtermékeket is.
Állati eredetű melléktermékek szállítása, kezelése
Az állati eredetű melléktermékeket és az azokból származtatott termékeket a 1069/2009/EK rendelet 7. cikke alapján a 8-10. cikkben meghatározott kategóriákba kell sorolni annak figyelembe vételével, hogy az adott állati eredetű melléktermékek milyen közegészségügyi, illetve állategészségügyi kockázatot jelentenek.
Egyes állati eredetű melléktermékek, például speciális állatbetegségekben elhullott állatok fertőzőek lehetnek, ezért a kezelésük során körültekintően kell eljárni, az állati melléktermékek begyűjtése után azt szakszerűen kell ártalmatlanítani. Az ADR és az állati melléktermékes szabályozás együttes használatáról az Európai Bizottság útmutatót adott ki, amely alapján a 3. kategóriába sorolt állati eredetű melléktermékek, illetve azon 1. és 2. kategóriájú állati melléktermékek, amelyek nem hordozzák a fertőző betegségek kockázatát, nem tartoznak az ADR hatálya alá.
Az ADR szabályozásban szereplő kórokozó ágens lista nem teljes, így az ott felsorolt kórokozó ágenseken túl csak a bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegség igazolt előfordulása esetén kell egyúttal alkalmazni a veszélyes hulladékokra vonatkozó szabályozást is. Az “SZ” kísérőjegyet csak az ADR szabályozása alá tartozó anyagok esetén kötelező. Kezelésük során ezért körültekintően kell eljárni. Az állati eredetű melléktermékek gyűjtése, szállítása és kezelése kizárólag engedéllyel rendelkező szakcégek által, a hatályos jogszabályoknak megfelelően történhet. Az állati eredetű melléktermékek belföldi szállítása során csak a 45/2012. (V.8.) VM rendelet szerinti kereskedelmi okmány szükséges.